Beszéljünk Ödönkéről
2019 novemberében (a múlt héten) félrevezető tévériport és néhány újságcikk jelent meg, amelyek amellett kampányolnak, hogy a szívtelen hivatalok ki akarnak irtatni egy házikedvencként tartott magyar szürke bikát; ne engedjük! A tulajdonos ragaszkodik ahhoz, hogy – mivel házikedvencről van szó – sem krotáliára nincs szüksége (az ENAR rendszerbe nem kell bejelentenie), sem az egyébként kötelező vizsgálatokat/vakcinázásokat nem kell vele elvégezni, a hivatali gazemberek meg ehhez ragaszkodnak, és ok nélkül akarják a környék kedvencét elpusztítani.
Beszéljünk kicsit a valóságról!
2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
Az állattartó kötelezettségei: (járványvédelmi szempontból): állomány-nyilvántartás, az egyedi jelölésről gondoskodás, állat betegségéről, elhullásáról haladéktalan értesítési kötelezettség, állatának vizsgálatáról gondoskodni, állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéről előírt módon gondoskodni, állatorvosi ellátásról gondoskodni.
Azaz: az állatot egyedi jelöléssel KÖTELEZŐ ellátni. (A vonatkozó rendelet: 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet).
Szintén a 2008. évi XLVI törvény értelmében: állat-egészségügyi vizsgálat vagy beavatkozás jelölt állaton végezhető. Magyarul: az, hogy Ödönön a botrány kitörése óta vizsgálatokat végeztek, KIZÁRÓLAG a hatóság pozitív hozzáállásának és jóindulatának köszönhető.
Évenkénti KÖTELEZŐ vizsgálatok: szarvasmarha tuberkulózis (közismertebb nevén TBC, avagy gümőkór), szarvasmarha brucellózis. Mindkettő zoonózis, azaz emberre is veszélyes fertőző betegség. Törvényhely: vizsgálatok elvégzése 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelet a gümőkór elleni védekezésről; Brucellózis (12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól)
Háromévenként kötelező vizsgálni a szarvasmarhák enzootiás leukózisára minden, 24 hónapnál idősebb állat esetében (21/2002. (III. 20.) FVM rendelet az enzootikus leukózistól való mentesítés szabályairól. A tulajdonos e ponton azt állítja, hogy csak minden tízedik állattól kell mintát venni, ezért őt ok nélkül vegzálják: álljon itt a 21/2002 vonatkozó része: 4. § (1) A korábban még mentesítés alá nem vont állományokban tájékozódó vizsgálatokat kell végezni. (2) A tájékozódó vizsgálat a mentesítés kezdete előtt, a fertőzöttség mértékének felderítésére irányuló szerológiai vizsgálat, amelyet az állomány valamennyi (ENAR szerint egyedileg megjelölt), fél évesnél idősebb egyedén el kell végezni. Tejelő állományban a vérminta tejmintával helyettesíthető. A csúsztatásra némileg hajlamos tulajdonos kiemelte a törvényből a mentes területekre vonatkozó passzust. Itt is kiemelem: ENAR szerint megjelölt egyedről beszélünk, tehát az, ha ezt a vizsgálatot valóban elvégezték már, KIZÁRÓLAG a mérhetetlenül türelmes hatóságnak köszönhető.
Ezen kívül kötelező vizsgálat/vakcinázás van a (szarvasmarhák fertőző orr- és légcsőgyulladása) IBR/IPV kapcsán: (19/2002. (III. 8.) FVM rendelet a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól). Ezen a betegségek megelőzése/felszámolása a közelben élő kérődzők egészségének megőrzése miatt fontos. Mielőtt valaki azt mondaná, hogy a „minden tízedik” kitételnél a tulajdonos e betegségre gondolt, íme a vonatkozó rész: 4. § (1) A két éven belül nem vakcinázott állományokban, ha ott a betegség valamely formáját ezen időszak alatt nem állapították meg, tájékozódó vizsgálatokat kell végezni. (2) A tájékozódó vizsgálat a mentesítés kezdete előtt, a fertőzöttség mértékének kiderítésére elvégzett szerológiai vizsgálat, melyet ötvenes létszám alatt valamennyi, az ENAR szerint egyedileg megjelölt, félévesnél idősebb szarvasmarhán, ennél nagyobb állományok esetében valamennyi tenyészbikán és a fél évnél idősebb üszők, valamint a tehenek tizenöt százalékán (beleértve az előző fél évben elvetélt, halott magzatot ellett, vagy nem fogamzott teheneket is) kell elvégezni. Tejelő állományban a vérminta tejmintával helyettesíthető.
Nos, ezek azok a „potomságok” amelyeket Ödönke, a házikedvenc gazdája nem tartott be. Mindazonáltal vágóhídra csak olyan állat kerülhet (és a húsa csak olyan állatnak használható fel), amely a törvényben meghatározott vizsgálatokon átesett, és azokra negatív. Ha az elrettentés lenne a célom, feltehetnék ide fotókat egy klinikai gümőkórról (TBC-ről), a nyirokcsomókról, szervi elváltozásokról, de nem ez a cél. Pláne nem cél a férfiaknál terméketlenséget előidéző brucellózisról képeket idetenni. Ha tehát Ödönkét vágóhídon levágják – mint ahogy ezt senki nem akarta, dacára annak, hogy a törvény így rendelkezik, sőt, hogy a tulajdonos ezt állította – a húsa kobzásra kerül.
Ehhez képest már csak „apróság”, hogy a tulajdonos a szabályokkal /Az Állatvédelmi Törvény (1998. évi XXVIII. törvény) 5. § (1) * szerint: az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról/ mit sem törődve, nem tudja megakadályozni, hogy kis kedvence időnként kitörjön, és saját felfedezőútra induljon a környékben. Rendkívül érdekelne, hogy ha az Ödönke levágásáról szóló, jelentősen eltorzított híreket közlő újságírók valamelyike pont ott sétál (esetleg a kutyájával), ahol egy kissé ideges, 6-800 kg-os, kb. félméteres szarvakkal rendelkező állat tanyázik, aki épp eltervezte, hogy egy, a környékben ivarzó tehenet meglátogat, mit szól, amikor ez a jószág megindul feléje, pöttyecskét megtapossa, és jó eséllyel le is köpi. Így lehet a (szerencsésen csak) bordatörés mellé tuberkulózist is összeszedni.
Nem hiszem, hogy van ma Magyarországon állatorvos, akinek örömet okoz, ha egy ilyen csodálatos, őshonos magyar fajta állat leölését/levágását el kell rendelnie. De az emberek (tuberkulózis, brucellózis), és a környezetben élő nagy kérődzők (fentiek mellett leukózis és IBR/IPV) védelme érdekében ez a törvény. Ha a tulajdonos tudatlanságból, hírverési, önreklámozási céllal, vagy vakcinaellenességből ezeket nem tartja be, csak magára vethet.
A tulajdonos azt állítja, hogy mivel a húst saját célra használja, az állatnak nem kell füljelzőt kapnia. Ez az állítás már ott kútba esik, hogy vendégét magyar szürke hússal kínálta meg. Érdekelne, hogy Ödönke – a hatóságok jóindulatából a tulajdonos állítása szerint már elvégzett s negatív eredményű – tuberkulinozása és Brucella-vizsgálata előtt hány vendégüket kínálták meg – pl – tatárbifsztekkel.
A tulajdonos másik állítása, hogy Ödön házikedvenc, és mint ilyen, nem kell füljelzőt kapnia. Ez sem így van. Egyrészt Ödön nem házikedvenc, hanem fedezőbika – a tulajdonos leírása szerint minden évben befedezte Bori nevű tehenüket, és borjuk is lett, amelyet levágtak – jelen állapotában pontosabban, zugbika. A füljelzőre vonatkozó többi félrevezető állítást az írás első részében már megcáfoltam.
És még egy állítás: a magyar szürke immunis a legtöbb fertőző betegséggel szemben. Jó lenne. Az 1980-as években az ország egyik legszebb magyar szürke állományát, a Hortobágyi Állami Gazdaság csodálatos teheneit klinikai gümőkór miatt kellett levágni (és elkobozni). Szemben a tulajdonos állításával, a kergemarha-kórra sem immunis! (Most szólok, jó előre: a mangalica pedig nem immunis az afrikai sertéspestissel szemben!)
Meggyőződésem, hogy ahogyan más, korábbi esetekben is így történt, valójában senki nem akarta Ödönt levágatni, mindössze rá akarták a felelőtlen tulajdonost venni arra, hogy végre rendezze az állat egészségügyi státuszát és tartási körülményeit, egyebek között a saját jól felfogott érdekében. Ehelyett a tulajdonos a felkészületlen bulvár – és elbulvárosodott - sajtóhoz fordult, és megvezette az állatokat kedvelő közönséget. Ami Ödönke különlegességéből adódó közkedveltségét illeti, ugyanezen helységben található az ország legnagyobb magyar szürke állománya. Ennek fényében Ödönke jelenlétét nem nevezném különlegesnek.
Apró megjegyzés az egyik tévériport alapján: az Afrikai sertéspestis veszélye miatt (Dömsöd – közepes kockázatú terület): sertésekkel csak engedélyezett takarmány-előállító keveréktakarmányát lehet etetni. Saját takarmány csak az előírt várakozási idők betartásával és dokumentálásával használható fel. Moslék és zöld etetése tilos! Az alom beszerzésének, betakarítás idejének, várakozási idő betartásának dokumentálása is fontos. Amennyiben a hatóság ASP helyzetben vizsgálatot végez, adott helyzetben a moslékkal etetett sertések leölése állami kártalanítás NÉLKÜL fog megtörténni.
Gondolom, várhatjuk majd a következő tévériportot.
dr. Markus Gabriella
állatorvos, kuratóriumi elnök